Armavir (Oroszország)

	Armavir (Армавир)
	A vasútállomás
; Armavir címere	; Armavir zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznodari határterület
Alapítás éve	1839
Városi jogokat kapott	1914
Irányítószám	352900–352906, 352909, 352910, 352912, 352913, 352915, 352916, 352918, 352919, 352922–352924, 352930–352932, 352949
Körzethívószám	86137
Testvérvárosok	Lista Armavir; Homel;
	Népesség
Teljes népesség	18 000 fő (1897); 59 300 fő (1923); 74 521 fő (1926); 76 800 fő (1931); 83 651 fő (1939); 102 000 fő (1956); 110 994 fő (1959); 139 000 fő (1967); 144 000 fő (1970); 152 000 fő (1973); 156 000 fő (1975); 156 000 fő (1976); 161 539 fő (1979); 159 000 fő (1985); 161 000 fő (1986); 172 000 fő (1987); 160 983 fő (1989); 160 000 fő (1990); 162 000 fő (1991); 163 000 fő (1992); 163 000 fő (1993); 163 000 fő (1994); 162 000 fő (1995); 163 000 fő (1996); 166 000 fő (1997); 165 000 fő (1998); 166 600 fő (1999); 164 900 fő (2000); 161 700 fő (2001); 193 964 fő (2002); 194 000 fő (2003); 192 500 fő (2004); 191 700 fő (2005); 190 700 fő (2006); 190 000 fő (2007); 189 100 fő (2008); 188 286 fő (2009); 188 832 fő (2010); 188 900 fő (2011); 190 250 fő (2012); 191 389 fő (2013); 191 799 fő (2014); 191 568 fő (2015); 191 007 fő (2016); 190 871 fő (2017); 190 709 fő (2018); 190 205 fő (2019); 188 960 fő (2020); 187 177 fő (2021); 184 219 fő (2023);
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	190 m
Terület	280 km²
Időzóna	MSK (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	Armavir Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 45° 00′, k. h. 41° 07′Koordináták: é. sz. 45° 00′, k. h. 41° 07′
	Armavir Pozíció a Krasznodari határterület térképén
	Armavir weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Armavir témájú médiaállományokat.

Armavir (cirill betűkkel Армави́р) város Oroszország Krasznodari határterületén, a Kubán folyó bal partján. Fontos vasúti csomópont. Lakossága 188 832 fő (2010), 193 964 fő (2002), 160 983 fő (1989), 144 000 fő (1969) volt. Korábban a határterület második legjelentősebb ipari központja volt Krasznodar után.

Történelme[szerkesztés]

A mai város környékét eredetileg abazák lakták. Később a Krími Tatár Kánságból tatárok is települtek ide. A kaukázusi háborúk (1817–1864) következtében az abazák csoportjai a területről az Oszmán Birodalomba menekültek. Armavirt a cserkesz népek ősi földjének is tartják.

A jelenlegi települést 1839-ben ún. cserkesz-örmények alapították és Armjanszkij aulnak (Армянский аул, vagyis 'örmény aul') nevezték el. A jelenlegi nevén 1848 óta ismert, amikor az ősi örmény fővárosról, Armavirról kapta nevét. 1918 és 1920 között, az oroszországi polgárháború alatt több csatát is megvívtak a város környékén. A Vörös Hadsereg 1943 januárjában szabadította fel a várost.

Gazdaság[szerkesztés]

Armavirban jelentős a gépipar, a fafeldolgozó- és az élelmiszerfeldolgozó ipar. Régi gépipari vállalata a Kubanzseldormas, amelyet 1933-ban alapítottak.

A várostól 12 kilométerre délnyugatra van az Armaviri Radarállomás .

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Armavir hivatalos oldala

Földrajzportál
Oroszország-portál

[ea5093cd05f7d3149a99e0122502be459cc2bf26-1] Российский статистический ежегодник, 1998 год

[f17e86699c333d62440c52b25c4dbd3e5ab509a7-2] Российский статистический ежегодник.2002 : Стат.сб. / Госкомстат России. – М. : Госкомстат России, 2002. – 690 с. – На рус. яз. – ISBN 5-89476-123-9 : 539.00.

[1]

[2]